Andi a harcos amazonom

Andi egy igazi harcos – pedig köze nincs a küzdősportos vonalhoz. Ő az életben nagy küzdő, és ezt az alábbi beszámolójából Ti is láthatjátok majd.

A legnehezebb helyzetekben sem adja fel, és én pedig büszke vagyok rá, hogy ennyi mindent tudtunk közösen átvészelni, megoldani, leküzdeni.

Andi elmúlt bő 3 évének beszámolója az ő tollából (billentyűzetéből)…

Csabi mester az én imádott edzőm. 

A jelmondatom: Carpe Diem – Nem adom fel soha!!! 

Pár gondolat a kapcsolatunkról.

Csabit 2016 januárjában ismertem meg Tatarek Rezső csapatában, egy életmódváltó táborban, ahol segítségemre volt 4 edző.

Többnyire Csabi navigált engem, mert övé volt a terem közepe ahol álltam, de volt, hogy a többiek is segítettek, így megismerhettem többi edző stílusát is .

Amikor a tábornak vége lett Csabit választottam edzőmnek mivel mindig úgy éreztem, hogy a stílusa, a kedvessége, a biztatása, a figyelme mindig rajtam volt; sokat javított a helyes testtartásokon, a gyakorlatok közben, és ha jól csináltam dicsért, biztatott.

Rendszeresen jártam hozzá, mindig figyelembe vette a napi állapotomat, mivel fiatal koromban egy darabos medencetörésem volt, így a szervezetem mindig mást igényel – ez a mai napig így van.

Néha fáj a térdem, csípőm, és van olyan, amikor a szervezetem nem enged egyes gyakorlatokat, ilyenkor az Ő szakértelme segítségével, mindig talál valamilyen más feladatot, ami átmozgat fájdalom nélkül és élvezettel úgy, hogy fejlődjenek az izmaim. Fogytam 8 kg és teljesen, átalakultam.

Majd 2016 nyarán az egész életem felfordult fenekestől: egyedül maradtam, költözés, rengeteg feladat következett.

Sajnos ezekhez még hozzájött egy negatív dolog: 2016 őszén kiderült egy szűrés alkalmával, hogy beteg vagyok – emlő tumort diagnosztizáltak nálam, így egy kis szünet következett a műtét miatt (2 hónap).

Nem vagyok egy egyhelyben ülő ember, és az edzőterem egy biztos pont volt az életemben.
Csabiék és az edzőtársak egy nagy család voltunk, vagyunk, és jó elfoglaltság volt mindig is számomra.

Így vettem januárban egy mély lélegzetet és Csabi elé álltam egy felelősségteljes kérdéssel:
Vállalja-e az edzésemet a továbbiakban ebben a helyzetben?

Csabi elvállalt szerencsémre, nagyon jó érzés volt, hogy számíthatok rá ebben az esetben is. 

Januárban jött a nehezítés, mivel kiderült, hogy nem úszom meg a kemoterápiát,a sugarat és a Herceptilt (iny.) sem, de Csabi így is segített, nem hagyott magamra.

Nem szeretem elhagyni magam, így nagyon fontos volt az edzés – már ha annak volt nevezhető – én úgy fogalmaztam „laposcsiga kúszása” 😀 volt.

Nagyon sokat segített az, hogy járhattam hozzá, bár sokszor láttam rajta, és éreztem az aggodalmát, hogy jól vagyok- e.

Minimum 1000x kérdezte, hogy „Minden OK?” egy-egy edzés alkalmával, mivel az energiaszintem minden kezelés után mínusz 1.000.000.000-ban volt és a műtét miatt is specializált voltam, mégis lassan, hétről-hétre nyertem vissza az erőmet.

A harmadik héten már laza, de majdnem teljes edzést tudtam csinálni, és akkor jött az újabb kezelés, miután visszaestem megint az előző szintre, a mínuszok-mínuszába.

Nagyon sokat köszönhetek Csabinak 🙂 , hogy ebben az esetben is mindig az adott TESTI, LELKI állapotomnak megfelelően foglalkozott velem NAGYON KÖSZÖNÖM itt is! 🙂

Ha Csabi nem ért rá, akkor Enci volt segítségemre, ugyanolyan figyelemmel. Külön köszönet Encinek, hogy mindig segít az étrendek összeállításában, és ha bármikor kérdezek új dolgokról, élelmiszerekről, mindig naprakészen kapom a válaszokat, mi az egészséges és mi nem.

Nem csak edzettek, de bíztattak, és tartották bennem a lelket is, mint egy szuper nagy családban!!!

Az orvosaim is csodálkoztak, hogy milyen jól vagyok.

Nem változtattam nagyon a hétköznapi meneteken az életemben: dolgoztam, edzettem, ahogy a betegségi állapotom engedte.

Az nagy segítség volt, hogy az izmaim nem estek össze teljesen, és bár gyengébb voltam, de állóképességem is maradt egy kicsi.

Szerencsémre 2018 májusában vége lett az egész kezelésnek, csak kontrollra kell járnom.

Nehezítésképpen még egy térdsérülést is szereztem 2018 áprilisában, ezzel újabb feladatot adva Csabinak, ami még mindig tart, de Ő kitartó és mindig megoldja a problémákat. 🙂

Azóta is intenzíven járok Csabihoz személyi edzésre, pont 2 hete mondta nekem, hogy most már visszanyertem az eredeti erőnlétemet, ami volt 2016 májusában.

Már csak alakulnom kell, de az rajtam múlik, hogy Enci étrendjét betartsam.

Hát ennyi az én kis történetem, úgy gondolom, hogy sokszor rajtunk múlik, merre megyünk, és mit teszünk, elhagyjuk magunkat vagy nem, de ha segítséget kapunk valakitől, az óriási dolog tud lenni, még a normál hétköznapokban is, nemhogy ilyen esetben.

Csabinál nem csak a szakmaiságra gondolok, hanem az Emberi oldalára is!

Nagyon Köszönöm CSABIIIIIIII !!!”

-Dinnyés Andi (49 éves)-

Én is szívből köszönöm, hogy engem választottál edződnek, és hogy a legnehezebb helyzetekben is bíztál bennem, és kitartottál az edzés, mozgás mellett – meg is lett az eredménye.

Véleményem szerint az edzések és az aktív életmód folytatása nélkül a kezelések sokkal jobban leamortizálták volna a szervezeted.

Büszke vagyok Rád, és köszönöm! 🙂

-Csabi-