Keresztedzés nulláról százra és tovább…
Nem szoktam dicsekedni az eredményeimmel, pláne más eredményeivel, de most kivételt teszek, mert szeretném felhívni a figyelmet egy fontos fogalomra – ez pedig a keresztedzés.
Olvass továbbNem szoktam dicsekedni az eredményeimmel, pláne más eredményeivel, de most kivételt teszek, mert szeretném felhívni a figyelmet egy fontos fogalomra – ez pedig a keresztedzés.
Olvass továbbSzemélyi edzés vendégem, sportolóm, Sikolya Eszter volt olyan kedves, és az alábbi cikkben leírta, hogy mit jelentenek számára a közös edzések, és miben segítenek neki ebben a nehéz időszakban. Jelenleg, 2021 húsvét táján, a koronavírus-járvány eddigi csúcsán éppen online dolgozunk együtt, korábban pedig még személyesen, kiscsoportosan a Zen Power Sportcentrumban edzettünk.
Számomra iszonyú sokat adnak ezek a visszajelzések, és azért is osztom meg őket a blogomon és a közösségi oldalaimon, mert ha csak egy embernek segít elindulni, elkezdeni vagy újrakezdeni a mozgást, aki hasonló félelmekkel birkózik, mint mondjuk Eszter, akkor már megérte…
Innentől Eszter sorait olvashatod.
Immár bő egy éve korlátok között élünk: nem találkozhatunk szabadon (tágabb) családtagjainkkal, barátainkkal, kollégáinkkal, maszkot kell hordanunk – és hobbi sportolóként november 11. óta, lassan 5 hónapja, nem edzhetünk teremben.
Mivel egy éve otthonról dolgozom, továbbá a férjemmel 3 gyermeket nevelünk, számomra november 11-ig a heti 2 esti csoportos edzés a Zen Power Sportcentrumban jelentette az ,,én-időt’’: amikor az itthoni bezártságban történő munkavégzést, majd a hazatérő gyerekek zsivaját hátrahagyva, szuper légkörben, kellemesen elfáradva tehettem valamit magamért is.
Mikor a Sportcentrum bezárt a magamfajta sportolók előtt, tudtam, hogy ez borzasztóan hiányozni fog. Ám első reakcióként csak az tűnt járhatónak, hogy éljük túl valahogy ezt a néhány hónapot… Aztán 2 héttel később mégis írtam Csabinak, hogy megpróbálhatnám-e az online személyi edzést – átlépve azt a belső korlátot, hogy ,,én túl gyenge és alkalmatlan vagyok a személyi edzésre – online pedig pláne nem fog menni”.
Aztán az ő személyiségének, kedvességének, nyitottságának és persze profizmusának köszönhetően közösen léptünk át még sok-sok korlátot:
…és még sorolhatnám… De nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy mindez Csabi segítségével sikerült! És hogy megtapasztalhattam, hogy ugyan sok külső körülmény korlátoz, de a fejlődéshez vezető korlátok mégis átléphetők.
És az eredmény?
Immár az 50. online edzésem lesz szerdán – és november óta rengeteget erősödtem, az addigi – jórészt ülőmunka-okozta – fájdalmak teljesen eltűntek, és soha még ennyire egészségesnek nem éreztem magam!
Sikolya Eszter
Köszönöm szépen Eszternek, hogy átlépte a határait, és hogy megírta a tapasztalatait. Nagyon remélem, hogy hamarosan személyesen is tudunk újra edzeni, de addig is kitartást kívánok mindenkinek, és erőt a mozgáshoz, edzéshez, mert A MOZGÁS GYÓGYSZER, és a betegségmegelőzés egyik legfontosabb alappillére.
-Csabi-
Ui: a fotók még a lezárások előtt készültek.
Október elején “költöztem át” a Flex Gym-ből a Zen Power Sportcentrumba a személyi erőnléti edzésekkel és vendégeimmel – erről írtam részletesen előző cikkemben.
Ilyen költözések esetén teljesen természetes, hogy van olyan sportoló, aki követi az edzőt az új helyre, és van, aki marad a régi teremben.
Erre én is számítottam, mikor meghoztam a döntést, de nem tudtam, hogy ki melyik utat választja majd.
Ha olvasod a blogomat vagy látod a posztjaimat, akkor talán neked is ismerős Orosz Norbi neve, akivel 386 közös edzésünk volt az elmúlt években, és több hosszabb-rövidebb beszámolót is írt már a Facebookon és a honlapomon is visszajelzésként.
Ő az egyik legstabilabb és legszorgalmasabb sportolóm, és most mégis úgy döntött, hogy marad a Flex Gym-ben, és más jellegű edzésmódszereket is kipróbál.
Ennek kapcsán elgondolkodtam, hogy ez milyen érzés edzőként számomra, és a “veszteség” ellenére, hogy már nem Norbival indul minden hétfő-szerda-péntek hajnalban az edzések sora – most mégsem érzek szomorúságot.
Mégpedig azért nem, mert sokszor mondom a vendégeimnek, sportolóimnak, hogy az az egyik célom, hogy úgy tanuljanak meg nálam edzeni, hogy
– megtanulják a gyakorlatok, mozgások helyes kivitelezését,
– akár egyedül is képesek legyenek edzeni teremben vagy bárhol,
– valamint, hogy tudjanak különbséget tenni jó és kevésbé jó edző között, ha mással dolgoznak tovább.
Norbi jó példa rá, hogy bevált a recept 🙂
Nyilván nehéz „elengedni” egy sportolót, tanítványt, de a 24 év taekwon-do edzősködés során már megtanultam, hogy sokkal fontosabb útjára engedni azt, aki más kihívásokat keres, mint görcsösen ragaszkodni a közösen megszokott rendszerekhez.
Csak a változás állandó, és a változáshoz való alkalmazkodásunk képessége az egyik legfontosabb képességünk a túléléshez átvitt és szó szerinti értelemben is.
Norbi engedélyével megosztom az ezzel kapcsolatos levelének egy részét is:
“Szia Csabi!
Gondoltam írok pár sort, mert valahogy eddig nem igazán tudtam megfogalmazni magamban, hogy mit is akarok és miért nem követtelek automatikusan a Zenbe, Te viszont maximálisan megérdemled, hogy tudd, miért alakult így!
Ugye azt mondtam, hogy jó lenne megpróbálni kicsit a „gyúrósabb” edzést, nagyobb súlyokkal dolgozni. Régebben nem igazán vágytam erre, de idén valahogy olyan jól haladtunk a karantén ellenére is, hogy azt kezdtem érezni, hogy még jobban próbára tenném magam. Vagy lehet rossz kifejezés a még jobban, mert a Te edzéseid intenzitásával, változatosságával egyáltalán nincs gond (semmivel nincs gond) 🙂 inkább máshogyan. Másfajta kihívás, hogy ott mit tudnék kihozni magamból. Illetve az étkezésre is komoly figyelmet fordítottam idén, és akarva-akaratlanul húzom magam, hogy jó lenne még egy kicsit több izom.
Ádám kérdezte valamelyik reggel, hogy hogyhogy nem követtelek, mondtam neki, hogy miért, meg azt is, hogy majd megyek még hozzád, de most kicsit mást….jól megfogalmazta: önjáró lettem. És ez csak Neked köszönhető!
Az elmúlt években olyan szintre hoztál a nulláról motivációban és a sportolási igényben, hogy újabb dolgokra is vágyom. Sosem gondoltam volna, hogy én, így…..de azt hiszem ez mutatja, hogy mennyire jól csinálod a hivatásodat. És ezért is küzdöttem magamban, meg volt kettős érzésem, mert nagyon szeretek Veled edzeni és hiányzik is, de ott a másik érzés, hogy kipróbáljam magam másféle edzésben is.
…
Múlt hét óta mikor kérdezted mi újság, alakult is a dolog, mert hétvégén írtam egy edzőnek és olyan korrekt volt, hogy a héten voltam is 2 alkalmat.
…
Nagyon pozitív volt az első 2 alkalom, maximálisan odafigyelt, mutatja a dolgokat, szóval szerintem rendben lesz. Te magasra tetted a lécet, így magas elvárásaim vannak egy edzővel kapcsolatban. 🙂 Azt mondta, hogy a mozgásom teljesen rendben van, látszik, hogy foglalkoztak velem sokat, nem kell tanítania az alapmozdulatokat 🙂 és hogy erőm is van bőven, szóval bátran bele vághatunk! Ezek mind-mind Neked szólnak, mert Te tanítottál mindenre 🙂
Azt mondta ügyes voltam, jól ment az első két edzés. Jó érzés is volt az edzések után, hogy ilyet is tudtam, nagyon jó energiák szabadultak fel bennem.
Szóval ezer köszönet és hála, nem tudom elégszer megköszönni amit velem meg értem tettél!
Remélem nem tűnik búcsúnak ez a levél, mert egyáltalán nem az, eszem ágában sem lenne…. Csak szerettem volna megosztani Veled ezt az új élményt, mert ahogy írtam, ez Neked köszönhető!”
Kívánom Norbinak (és minden volt sportolómnak), hogy érjen el új sikereket, haladjon arra, amerre szeretne – és persze szeretettel látom őket / Titeket bármikor a Zen teremben is!
-Csabi-
💪😊💪
Andi egy igazi harcos – pedig köze nincs a küzdősportos vonalhoz. Ő az életben nagy küzdő, és ezt az alábbi beszámolójából Ti is láthatjátok majd.
A legnehezebb helyzetekben sem adja fel, és én pedig büszke vagyok rá, hogy ennyi mindent tudtunk közösen átvészelni, megoldani, leküzdeni.
Andi elmúlt bő 3 évének beszámolója az ő tollából (billentyűzetéből)…
Csabi mester az én imádott edzőm.
A jelmondatom: Carpe Diem – Nem adom fel soha!!!
Pár gondolat a kapcsolatunkról.
Csabit 2016 januárjában ismertem meg Tatarek Rezső csapatában, egy életmódváltó táborban, ahol segítségemre volt 4 edző.
Többnyire Csabi navigált engem, mert övé volt a terem közepe ahol álltam, de volt, hogy a többiek is segítettek, így megismerhettem többi edző stílusát is .
Amikor a tábornak vége lett Csabit választottam edzőmnek mivel mindig úgy éreztem, hogy a stílusa, a kedvessége, a biztatása, a figyelme mindig rajtam volt; sokat javított a helyes testtartásokon, a gyakorlatok közben, és ha jól csináltam dicsért, biztatott.
Rendszeresen jártam hozzá, mindig figyelembe vette a napi állapotomat, mivel fiatal koromban egy darabos medencetörésem volt, így a szervezetem mindig mást igényel – ez a mai napig így van.
Néha fáj a térdem, csípőm, és van olyan, amikor a szervezetem nem enged egyes gyakorlatokat, ilyenkor az Ő szakértelme segítségével, mindig talál valamilyen más feladatot, ami átmozgat fájdalom nélkül és élvezettel úgy, hogy fejlődjenek az izmaim. Fogytam 8 kg és teljesen, átalakultam.
Majd 2016 nyarán az egész életem felfordult fenekestől: egyedül maradtam, költözés, rengeteg feladat következett.
Sajnos ezekhez még hozzájött egy negatív dolog: 2016 őszén kiderült egy szűrés alkalmával, hogy beteg vagyok – emlő tumort diagnosztizáltak nálam, így egy kis szünet következett a műtét miatt (2 hónap).
Nem vagyok egy egyhelyben ülő ember, és az edzőterem egy biztos pont volt az életemben.
Csabiék és az edzőtársak egy nagy család voltunk, vagyunk, és jó elfoglaltság volt mindig is számomra.
Így vettem januárban egy mély lélegzetet és Csabi elé álltam egy felelősségteljes kérdéssel:
Vállalja-e az edzésemet a továbbiakban ebben a helyzetben?
Csabi elvállalt szerencsémre, nagyon jó érzés volt, hogy számíthatok rá ebben az esetben is.
Januárban jött a nehezítés, mivel kiderült, hogy nem úszom meg a kemoterápiát,a sugarat és a Herceptilt (iny.) sem, de Csabi így is segített, nem hagyott magamra.
Nem szeretem elhagyni magam, így nagyon fontos volt az edzés – már ha annak volt nevezhető – én úgy fogalmaztam „laposcsiga kúszása” 😀 volt.
Nagyon sokat segített az, hogy járhattam hozzá, bár sokszor láttam rajta, és éreztem az aggodalmát, hogy jól vagyok- e.
Minimum 1000x kérdezte, hogy „Minden OK?” egy-egy edzés alkalmával, mivel az energiaszintem minden kezelés után mínusz 1.000.000.000-ban volt és a műtét miatt is specializált voltam, mégis lassan, hétről-hétre nyertem vissza az erőmet.
A harmadik héten már laza, de majdnem teljes edzést tudtam csinálni, és akkor jött az újabb kezelés, miután visszaestem megint az előző szintre, a mínuszok-mínuszába.
Nagyon sokat köszönhetek Csabinak 🙂 , hogy ebben az esetben is mindig az adott TESTI, LELKI állapotomnak megfelelően foglalkozott velem NAGYON KÖSZÖNÖM itt is! 🙂
Ha Csabi nem ért rá, akkor Enci volt segítségemre, ugyanolyan figyelemmel. Külön köszönet Encinek, hogy mindig segít az étrendek összeállításában, és ha bármikor kérdezek új dolgokról, élelmiszerekről, mindig naprakészen kapom a válaszokat, mi az egészséges és mi nem.
Nem csak edzettek, de bíztattak, és tartották bennem a lelket is, mint egy szuper nagy családban!!!
Az orvosaim is csodálkoztak, hogy milyen jól vagyok.
Nem változtattam nagyon a hétköznapi meneteken az életemben: dolgoztam, edzettem, ahogy a betegségi állapotom engedte.
Az nagy segítség volt, hogy az izmaim nem estek össze teljesen, és bár gyengébb voltam, de állóképességem is maradt egy kicsi.
Szerencsémre 2018 májusában vége lett az egész kezelésnek, csak kontrollra kell járnom.
Nehezítésképpen még egy térdsérülést is szereztem 2018 áprilisában, ezzel újabb feladatot adva Csabinak, ami még mindig tart, de Ő kitartó és mindig megoldja a problémákat. 🙂
Azóta is intenzíven járok Csabihoz személyi edzésre, pont 2 hete mondta nekem, hogy most már visszanyertem az eredeti erőnlétemet, ami volt 2016 májusában.
Már csak alakulnom kell, de az rajtam múlik, hogy Enci étrendjét betartsam.
Hát ennyi az én kis történetem, úgy gondolom, hogy sokszor rajtunk múlik, merre megyünk, és mit teszünk, elhagyjuk magunkat vagy nem, de ha segítséget kapunk valakitől, az óriási dolog tud lenni, még a normál hétköznapokban is, nemhogy ilyen esetben.
Csabinál nem csak a szakmaiságra gondolok, hanem az Emberi oldalára is!
Nagyon Köszönöm CSABIIIIIIII !!!”
-Dinnyés Andi (49 éves)-
Én is szívből köszönöm, hogy engem választottál edződnek, és hogy a legnehezebb helyzetekben is bíztál bennem, és kitartottál az edzés, mozgás mellett – meg is lett az eredménye.
Véleményem szerint az edzések és az aktív életmód folytatása nélkül a kezelések sokkal jobban leamortizálták volna a szervezeted.
Büszke vagyok Rád, és köszönöm! 🙂
-Csabi-
„Na persze ez nem a súlyom, habár már egyszer életemben alulról súroltam a 100 kilót, de amikor 99-nél járt a mérleg ijedtemben leugrottam róla.” 🙂
Bogár Gábor beszámolója másfél év és 125 edzés után…
Kiskorom óta sportrajongó vagyok, mozgás nélkül el sem tudnám képzelni a napjaimat, 20 évig teniszeztem hobbi szinten, heti rendszerességgel.
Próbálkoztam a kézilabdával is, egy szezont játszottam megye III-ban, dobott gól nélkül, én voltam a lehető legrosszabb kombináció: az ügyetlen és szorgalmas, de az edzéseket nagyon szerettem.
A tenisz kapcsán kiegészítő edzésként és állóképesség növelés miatt kezdtem el személyi edzésekre járni. Több edzővel is dolgoztam, volt akivel kevesebb ideig, volt akivel szerencsére hosszasan.
Az edzőválasztás olyan mint az autóvásárlás.
Leírás alapján elolvasod a paramétereket, figyelembe veszed, hogy milyen messze van, mik az extrák (vagy lányok kedvéért: milyen színű), jó eséllyel kipróbálod.
És rengeteg Trabant hirdeti magáról, hogy Mercedes.
CsabiMestert egy barátom ajánlotta – megbízható fajta barátom, akinek az ízlésére bátran hagyatkozom – hittem neki és köszönöm, hogy bemutatott minket egymásnak 2017 szeptemberében. Éppen akkor szerettem volna egy trénerrel dolgozni, mert a korábbi edzőm épp gyereknevelésbe kezdett és egy évig pótolhatatlannak hittem.
„Kicsit”* elhanyagoltam magam akkoriban (*magunkkal szemben mindig elnézőbbek vagyunk), fizikailag és szellemileg is. 85 kiló voltam (elfogadottnál magasabb zsírtaralommal), gyenge egóval, és persze néhány kellemetlen tapasztalattal a Trabantos edzők után.
Nagyon vártam a közös munkát, és mivel már volt referenciám, éreztem, hogy végre jó helyre kerülök. CsabiMester kezdésnek feltérképezte a mozgásom erősségeit és gyengeségeit, erre neki megvannak a speciális módszerei, mérnök végzettségű és gyerekkora óta Taekwondozik, és ezeket nem fél használni. Nincs ezen mit tovább részletezni, műhelytitok.
A kezdeti felmérés az FMS – Funkcionális Mozgásminta Szűrés volt, és valóban – a mérnöki múltamat valóban nem tagadhatom… 🙂 -Csabi-
Személyre szabott feladatokkal elsőként a törzsizmok megerősítésével kezdtük, mert fontos a helyes testtartás. Amikor 20 éves voltam ezzel nem foglalkoztam, minden izomlázam vagy húzódásom egy alvás után elmúlt másnapra, nem úgy mint most 38 felett. Nekem már ez is szempont.
Ez volt a kevésbé látványos része a fejlődésemnek, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az alapok mennyire fontosak. Aztán azt vettem észre, hogy egyre nehezebb súlyzókat cipelek, egyre nagyobb szériában csinálom a gyakorlatokat. És aztán jött a látványos része a változásomnak.
Ehhez persze szükség volt arra is, hogy Encivel beszélgessek a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságáról, hogy összehangba kerüljön az edzésmunka és az evés (ami azért ott van a Top 5 hobbim között).
Koplalni nem lehet, mert akkor nem lesz veled az erő. Nem akarok a konkurenciának reklámot csinálni, de Enci és CsabiMester közös munkája, vetekszik a Norbiékkal. Szépségben persze magasan verik őket. 😀
Az edzések során összeismerkedtem a többi tanítvánnyal/edzőtárssal is. Fergeteges a csapat, pedig ez nem is csapatsport, mégis összetartozunk. Akik előttem voltak velük óra előtt, akik utánam jöttek velük óra után váltottunk pár szót és megbeszéltük, hogy a Mester mennyire volt jókedvében a feladatsor összeállításakor.
Például egy borúsabb napon a Fővárosi Állatkert komplett állatarzenálja megjelenik a gyakorlatsorban: tigris, medve, gorilla, béka, fóka és ezek ráadásul tolatni is tudnak. 😀
Vagy ott van a Manmaker gyakorlat.
Állítólag ez egy nagyon jó és összetett gyakorlat, szinte minden izomcsoportot átmozgat. Aki már találkozott vele az tudja, aki nem, az meg ne kérdezze, és várja meg míg sor kerül rá, de akkor is inkább meneküljön.
Meggyőződésem, hogy akkor van Manmaker, ha CsabiMesternek kevés ideje van készülni.
Ismerek olyat aki inkább fogat húzatni ment minthogy Manmaker-ezni kelljen. 🙂
Havonta egyszer azért megcsinálom, így 100 edzés után már 2x10kg kézisúllyal, mert a Mester esküszik rá.
Szóval így, a 125. edzés után már állíthatom, a közös munka meghozta az eredményt, olyat amit nem is képzeltem:
Megtanultam az SMR (masszás) henger használatát – kétszer is elmentem CsabiMester oktatására.
Van az edzőteremben egy hatalmas poszter, amin ez a Dwayne Johnson idézet van:
„Success isn’t always about greatness. It’s about consistency.”
(Szabad fordításban: A siker nem mindig a nagyságról szól. Sokkal inkább a következetességről szól.)
Ezzel mostanra teljességgel egyet értek.
Elkezdeni nehéz volt, de nem az edzést, hanem megtalálni a megfelelőt, ami az elvárásaimnak megfelel.
Visszagondolva az első órákra, amikor bemész egy ismeretlen edzőterembe, ahol ismeretlenek az emberek, ismeretlenek a feladatok….nem egyszerű…de erre Csabi Mester egyik legjobb mondását idézem:
„Mindig van egy első alkalom!” 🙂
-Bogár Gábor-
Én annyival egészíteném ki Gábor beszámolóját, hogy az ő kitartása, és következetessége a legjobb példa más vendégeim, tanítványaim számára is – hiszen semmi extrát nem kellett tennie ezekért az eredményekért, „mindössze” rendszeresen, következetesen elvégeznie az edzésmunkáját, és odafigyelnie az étkezésére.
Ennyi. Semmilyen csodapirulát nem kellett bevennie, semmilyen brutális diétát nem kellett végigcsinálnia. Heti két edzés mindig, minden héten, plusz a kirándulások a hétvégéken, mindezt ésszerű táplálkozással, és az eredmény belülről érezhető, kívülről pedig látható.
A csapat fergeteges mibenléte pedig nagy mértékben köszönhető Gábornak is, mivel mindig kedvesen lelkesíti a többieket, mindig van két jó szava mindenkihez, és még közös Zen Power TKD – Enitime – Csabi mester csapatépítő programjainkon is mindig az élen jár (mondjuk például kincskeresésben). 🙂
Köszönöm, hogy engem választottál, és hogy együtt dolgozhatunk!
-Csabi mester-
Mindig is hittem a sport fontosságában, mindig is mozogtam valamit, ha nem is volt mindig elégséges. A helyes táplálkozást Encitől tanultam, és már értem, mit jelent – ha nem is mindig tudom követni.
Jelenleg úgy hozta az élet, hogy részben munkaváltás miatt 2 hónapja alig tudok mozogni még otthon is, de a hengerezés mindig megment.
Reggel és este, és máris jobb a közérzetem, és jobban bírom a napi 8-10 órás ülést. Ezért szeretném megosztani a saját tapasztalataimat a hengerezésről, mint laikus, aki egyszer csak találkozott ezzel a fura sporteszközzel.
Szóval 2016 elején kezdtem Csabinál a személyi edzést, szinte 0 kondival, mert már egy éve abbahagytam mindenféle mozgást, ami viszont nagyon hiányzott. A kötelező körök után megtanultam a bemelegítést, lement az edzés, és hát hogy nyújt le az, aki a tornaórán, vagy egyéb mozgással járó edzéseken hozzászokott. Egy-két nyújtó gyakorlat, vádli, comb. Kobra – háztető átmozgatás, de nagyjából ennyi.
A hengert láttam, hogy használják, főleg az edzők, vagy a már profik. Aztán ahogy teltek a hetek, én is eljutottam oda, hogy kipróbáljam ezt az eszközt, bár sok reményt nem fűztem hozzá, hiszen ez csak egy henger szivacsból.
Sok változást nem is éreztem, hiszen folyamatosan mozogtam, és nem is volt izomlázam (hogy az részben a henger miatt is volt, akkor még nem tudtam). Aztán megtanultam az alap technikákat a hengerrel, amiket óra végén lehet használni, és rászoktam. Így azért még vicces is lenyújtani, gyorsabb is, és Csabi is helyesli. 🙂
Aztán jöttek a Hengerezz Velem Workshoppok, és egy ilyenre én is elmentem, ahol céltudatosabban megtanultuk használni a hengert.
Akkor még nem is gondoltam, hogy ezt mennyit fogom tudni alkalmazni.
És a bónusz a Workshoppon, hogy kaptunk egy kis masszázslabdát, amit a formája miatt hívjunk csak süninek, hogy ne keverjük a hengerrel.
De ahogy az lenni szokott az élet bebizonyította, hogy milyen jó dolog is ez.
Egy év elteltével azért már nagyobb teherbírás mellett jobban kellett figyelnem a nyújtásra. Ha nem csináltam rendesen, már jött is az izomláz. Szóval a henger egyre jobb barátom lett.
Fotó: FR Photo
De az igazi áttörés akkor jött, mikor az edzés mellett elkezdtem lovagolni. A „lovaglóizom” olyan, hogy azt máshogy nem nagyon tudod megdolgoztatni, így ott bizony mindig volt izomláz.
Aztán mikor mentem edzésre, és mindig jött a kérdés, hogy
„Hogy vagy?”
„Hát, alig bírok menni az izomláztól.”
És hogy akkor miért nem hengereztem le utána (eddigre már beszereztem egyet otthonra is). Meg kellett szoknom, hogy eszembe jusson, hogy van és használjam is.
Ma már nem csak lovaglás után, de előtt is használom.
Átmozgatja az izmokat, hiszen rendes bemelegítést, mint edzés előtt nem végzek. És észrevettem, hogy mióta előtte is használom, könnyebben szállok fel a lóra, kevésbé húzom meg a még be nem járatott ízületeket, szalagokat.
Illetve a hengernek még egy pozitív hatása, hogy néha ha úgy megyek edzésre, hogy ez fáj, ott húzódik – az ülő munka veszélyei – akkor mindig megkapom, hogy hengerezzek le bemelegítés előtt. És utána tényleg kevésbé fáj, vagy egyáltalán nem, és végig tudom csinálni az edzést, amiről egész nap azt hittem, hogy kivitelezhetetlen.
A kis sünivel való viszonyom akkor mélyült el igazán, mikor repülővel nagyon sokat utaztam (több mint 24 óra). Az utazás miatt teljesen megdagadtam, kellett pár nap, hogy helyreálljon minden. De a kis sünit vittem magammal. És éreztem, hogy ahogy végig görgetem rajta a talpam máris jobb volt egy kicsit.
Jelenleg a munkám miatt folyamatosan magassarkút hordok, ami nem túl kényelmes – bármilyen jó is legyen az a cipő.
De esténként, ha használom a masszázslabdát, mindig jobb, nagyon sokat segít.
Másik hozadéka a kis labdának, hogy ha van egy kutyája az embernek, kergetheti, hogy visszaszerezze… 🙂
Többször volt már olyan, hogy használat közben észrevette, hogy mit is csinálok, és amikor nem figyeltem elszaladt vele. Bár ő inkább játéknak használta, mint izomlazítónak… 🙂
Egy szó mint száz, nekem nagyon sokat segített és segít a masszázshenger és a masszázslabda – nagyon örülök, hogy megtanultam használni őket.
-Babics Enikő-
Én pedig hálásan köszönöm Enikőnek, hogy leírta a tapasztalatait a hengerről, a labdáról és a Hengerezz Velem Workshoppokról. Pláne, hogy mindezt magától vetette papírra számítógépre… 🙂
Ha Te is rendszeresen mozogsz, edzel, vagy épp ellenkezőleg, hosszú órákig ülsz naponta, akkor érdemes megtanulnod használni a masszázshengert.
Ma már számtalan tanfolyamon vagy workshoppon megtanulhatod a helyes használatát – a lényeg, hogy szánj rá 1-2 órát, és gyakorlatilag lesz egy saját masszőröd, aki(ami) mindig készen áll, hogy oldja az izmaid feszültségét. 😉
Én szeretettel ajánlom a Hengerezz Velem Workshoppokat, amiket rendszeresen tartok élőben, és a Covid-19 óta online is.
A következő dátumokat ezen az oldalon találod.
Ha pedig kérdésed lenne az SMR masszázshenger kiválasztásával vagy annak használatával kapcsolatban, keress bátran az alábbi elérhetőségeimen.
-Csabi mester-
Telefon: +36-20-349-3822
Email: csabimester@csabimester.hu
„Most fél év távlatából elmondhatom, hogy ami kezdetben az edzés volt, az most már csak bemelegítés.
Visszatekintve nevetek most magamon, hogy mennyire béna voltam akkor még egy-egy feladatban és pl. egy fekvőtámaszt milyen bénán csináltam meg.
A közérzet, a mindennapi fittség érezhetően javult, igazi flow-ként élem meg sokszor az edzéseket.”
Bár gyerekként igen mozgékony voltam, amióta vállalkozó vagyok az időm nagy részét ülve, a számítógép előtt töltöm.
Mindig is szerettem tanulni, mániákus önképző vagyok, amelynek köszönhetően számos konferencián és oktatáson vettem részt, ami vállalkozóknak szól.
Ott egyre többször hangzott el, hogy fontos a mozgás, mondván ép testben ép lélek.
Egy idő után már tudtam, hogy kellene edzenem, de végül csak nem került erre sor. Aztán egyre több vállalkozó számolt be arról, hogy személyi edzővel dolgozik együtt, én pedig egyre inkább azt éreztem, hogy nekem is szükségem lenne egy ilyen segítőre.
Magunktól ugyanis nagyon nehezen vesszük rá magunkat arra, hogy elkezdjünk dolgokat. Gyártjuk a kifogásokat, hogy majd ha….
De ezekből a „majd”-okból tudjuk, hogy soha nem lesz semmi.
Már nézegettem a közeli termekben személyi edzőt, de csak nem vettem rá magam, hogy felvegyem valamelyikkel a kapcsolatot.
Míg nem egy érdekes módon sikerült megtalálni Csabimestert.
Online rendszerépítésben és videózásban segítek a vállalkozóknak, mindkettőről volt egy-egy ingyenes anyagom a neten.
Ha érdekel a téma, jó szívvel ajánlom Tomit – nekem is nagyon sokat segített: https://onlinerobotpilota.hu/ (A szerk. Csabi)
Csabi az utóbbira fel is iratkozott, a videós csekklista helyett azonban csak egy levelet kapott, amiben leírtam, hogy bár a csekklista még nincs kész, de kérdezzen bátran a témában.
Ő nem csak kérdezett, hanem visszaírt egy levelet, kissé felháborodva, hogy miért rakom ki a csekklistát, amikor még nincs is kész.
Teljesen jogos volt az észrevétel. Én visszaírhattam volna egy szintén kemény hangvételű levelet, de korrektül bántam vele és jeleztem, hogy egyébként épp személyi edzőt keresek.
(A levél aláírásában szerencsére ott volt minden infó róla).
A videózással kapcsolatos kérdéseket megbeszéltük, segítettem neki az éppen aktuális probléma megoldásában, ezt követően pedig el is kezdődött az együttműködés.
Az elején nem volt egyszerű, de elkötelezett voltam és motivált az, hogy egy jó általános erőnlétet sikerüljön kialakítani. Nem volt célom, hogy kigyúrt legyek, csak a heti testmozgásra volt szükségem, amit profi edzővel karöltve kívántam teljesíteni.
Most fél év távlatából elmondhatom, hogy ami kezdetben az edzés volt, az most már csak bemelegítés.
Visszatekintve nevetek most magamon, hogy mennyire béna voltam akkor még egy-egy feladatban és pl. egy fekvőtámaszt milyen bénán csináltam meg.
A közérzet, a mindennapi fittség érezhetően javult, igazi flow-ként élem meg sokszor az edzéseket.
Volt hogy fáradtan érkeztem és a végén feldobottan távoztam. Volt, hogy ideges voltam valami miatt, de az edzés végére lenyugodtam. Mindig jó érzéssel sétáltam ki az épületből, mert egy olyan óra volt mögöttem, ami nem csak egészséges életmódot adott, hanem kikapcsolódást is egyben.
Természetesen ez Csabi személyének is köszönhető. Nagyon jó, tényleg személyre szabott feladatokat adott mindig az órákon. Voltak könnyebb napok, voltak nehezebbek.
Amikor már komolyabb szinten csináltuk, akkor természetesen az izomláz sem maradt el, így volt, hogy 1-2 napig sűrűn eszembe jutott a Mester 🙂
De ezért jó a személyi edző, hogy kifejezetten rám szabva határozza meg, hogy mikor melyik feladatból mennyit teljesítsünk.
Ha Te is szeretnéd hasonlóan jól érezni magad a bőrödben, mint én most és szenvedés helyett kikapcsolódni az edzőteremben, akkor vedd fel a kapcsolatot Csabi mesterrel.
Garantálom, hogy nem fogsz csalódni!
Ha érdekel, hogyan dolgozom személyi edzőként, olvasd el ezen az oldalon a részletes leírást a személyi edzésekről.
Amennyiben kérdésed van, vagy időpontot szeretnél egyeztetni, kérlek keress az alábbi elérhetőségek valamelyikén.
Békássy Csaba – Csabi mester
csabimester@csabimester.hu | |
/csabimestercoach | |
+36-20-349-3822 |
„Sokszor eszembe jutott, hogy „lemenjek az edzőterembe”, de ehhez nem volt meg az önbizalmam. Mit keresnék én ott? Mit szólnának az ott levők a kezdeti bénázásaimhoz? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel magyaráztam meg magamnak, hogy miért ne menjek. Személyi edző kérdése is felmerült bennem, aminek a gondolatát hasonló kérdésekkel hárítottam el. Ma már tudom, hogy ezek teljesen buta kérdések és gondolatok voltak.”
Szia Csabi!
Lehet kicsit hosszú lett, de úgy éreztem hasznos, ha egy kicsit az előzményeket is leírom….
2008-ban az egyetem befejezésekor közel 100 kg voltam, nem mozogtam, nem figyeltem az étkezésemre. Nem éreztem magam jól a bőrömben, így elkezdtem változtatni az evésen. 85 kg-ra sikerült lefogynom, de innen tovább nem és így még mindig nem volt jó a közérzetem.
Próbálkoztam futással, biciklizéssel, de sosem tudtam úgy rendszeresíteni a mozgást az életemben, hogy az folyamatos és eredményes legyen.
Műszaki oktatóként dolgozom, ez jellemzően ülőmunkát jelent, de amikor oktatok, akkor gyakran 3-4 egymást követő napon 10-12 órát folyamatosan talpon vagyok, ehhez viszont megfelelő erőnlétre van szükség, hogy különösebb fáradtság nélkül bírja az ember. Sokszor eszembe jutott, hogy „lemenjek az edzőterembe”, de ehhez nem volt meg az önbizalmam. Mit keresnék én ott? Mit szólnának az ott levők a kezdeti bénázásaimhoz? – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel magyaráztam meg magamnak, hogy miért ne menjek. Személyi edző kérdése is felmerült bennem, aminek a gondolatát hasonló kérdésekkel hárítottam el.
Ma már tudom, hogy ezek teljesen buta kérdések és gondolatok voltak.
A megoldás, Csabi Mester személyében ott volt előttem, de csak 2016 decemberében jutott eszembe, hogy írok neki és bejelentkezem hozzá. Csabival ismerjük egymást, még a 100 kg-os koromból, hiszen egy helyen dolgoztunk annak idején. Csabi aztán máshol folytatta, de az ismeretség megmaradt. Valószínűleg ez segített, hogy megtegyem az első lépést, hogy nem egy teljesen ismeretlen edzőhöz jelentkezzek be. Ha nem ismerjük egymást, vagy Csabi nem személyi edző, lehet, hogy még ma is ugyanott járnék, mint 2016 decemberében.
Szóval 85 kg-val, nulla mozgással jelentkeztem Csabinál és 2017 január első hetében megkezdtük a közös munkát. Az előző évek és az ülőmunka „nyomait” ki is mutatta az FMS-felmérés, amivel Csabi képbe kerül, hogy ki milyen állapotban van. Így az edzés személyre szabottan indul, sok olyan feladattal, ami a mozgást, testtartást is helyreteszi, hogy aztán később komolyabb súlyokkal is lehessen dolgozni.
Azt hiszem, hogy ezt maximálisan alátámasztja, hogy az elmúlt egy évben soha egy húzódás vagy sérülés nem ért az edzések során!
Az első hónapokban heti két alkalommal kezdtem, de emlékeim szerint május környékén már heti három alkalomra váltottunk.
Elkezdtem magamon érezni és látni az edzések hatását – nem csak a kinézetem meg a haskörfogatom változott :), de a közérzetem is javult. Ez és Csabi hozzáállása, meg az edzések jó hangulata motivált, hogy váltsunk háromra. Reggel hatra járok, így tudtam a legjobban beilleszteni az életembe az edzéseket. Nem mondom, néha ez így fárasztó és sok, de mára ott tartok, hogy ha nem tudok menni valamiért, akkor hiányát érzem az edzésnek.
Nekem megvolt a szerencsém, hogy Csabit ismertem korábbról, de ismeretlenül is bátran ajánlom Őt bárkinek: motiváló, figyelmes, precíz és türelmes.
Ha kell, többször elmondja, megmutatja a gyakorlatot vagy éppen átszabja az edzést, ha nem vagy éppen top formában. De persze úgy, hogy még ilyenkor is legyen sikerélményed és érezd, hogy ma is továbbfejlődtél.
Olyan, hogy „megpróbálom” nincs nála. Vagy „megcsinálom” vagy hozzá sem fogok. Így nála az ember megcsinálja az ötödik, hatodik, x-edik kört is! De ha kell, Ő mondja, hogy ennyi és nem több.
Egy év elteltével 72 kg-ot mutat a mérleg, sokat nőtt az önbizalmam – ha a munkám miatt például utazok, egyedül is lemegyek a szálloda edzőtermébe és csinálom a gyakorlatokat -, jobb a közérzetem, sokkal jobb az erőnlétem, a testtartásom, amit a mindennapokban is érzek. Szóval ha olyan gondokkal küzdesz, mint amit pár sorral feljebb leírtam, ne várj éveket, ne magyarázd meg magadnak, miért nem kéne megpróbálni.
Inkább csináld és ehhez maximálisan ajánlom Csabi Mestert! Nem fogsz benne csalódni!
Köszönöm Csabi Mester és folytatjuk tovább! 🙂
Üdv: Norbi
Ha érdekel, hogyan dolgozom személyi edzőként, olvasd el ezen az oldalon a részletes leírást a személyi edzésekről.
Amennyiben kérdésed van, vagy időpontot szeretnél egyeztetni, kérlek keress az alábbi elérhetőségek valamelyikén.
Békássy Csaba – Csabi mester
csabimester@csabimester.hu | |
/csabimestercoach | |
+36-20-349-3822 |
1 év, 10 kg mínusz és egyre növekvő önbizalom és kitartás. Ezzel tudnám leginkább jellemezni az elmúlt 1 évemet, és az edzéseket. Önbizalmat ad, hogy olyan feladatokat is meg tudok csinálni, amiről én még nem is gondoltam, hogy képes vagyok, de az edzőm már látja. És mikor tényleg megcsináltam, és végeztem az edzéssel, az örömmel tölt el, és csak még inkább motivál, hogy még tovább fejlődjek.
De tudom, hogy menni fog, hiszen Csabi is végig motivál edzés közben, és segít, és ha ő hisz bennem, abban hogy képes vagyok rá, akkor én is elhiszem és még többet, még jobban teljesítek. Végig motivál és lelkesít, nem úgy mint egy edző, hanem mint egy vérbeli tanár, avagy mester, hiszen Ő az is.
Az elején azt sem tudtam mi fán terem a személyi edző, ma már vitába is szállok vele egy-egy gyakorlat kapcsán. De az elején, mikor eldöntöttem, hogy változtatok, és hogy ehhez segítségre van szükségem elkezdtem utána kérdezősködni ismerősöknél, aki már járt személyi edzőnél. Sokféle választ kaptam vissza, ami miatt Csabi mellett döntöttem, az az volt, hogy teljesen személyre szabta az edzést – felmérés után. Nem sablonokat kaptam, hogy rám nézett és akkor 20 perc tekerés és 50 guggolás.
A fizikai állapotom folyamatos ellenőrzés alatt van, és ha jelzem hogy valahol valami nem működik a legjobban, vagy fáj, akkor akár az előre elkészített edzést is át tudja alakítani helyben, hogy ne legyen nagyobb baj.
Edzések alatt megnyugtató a jelenléte, hogy tudom, hogy bármit is rosszul csinálok, ott van és segít és kijavít.
Hihetetlen türelme van, így képes akár 4x is kedvesen elmagyarázni a feladatot, ha netán nehézségem akad 1-1 feladattal (nem kell ehhez nehéznek lennie).
De a szavak helyett beszéljenek a tettek. Ha változtatni szeretnél, határozd el magad, és tegyél érte. Gyere és próbáld ki Csabi edzését, és döntsd el magad, hogy mennyire igaz az amit leírtam.
Babics Enikő, 2017.03.21.
Ha érdekel, hogyan dolgozom személyi edzőként, olvasd el ezen az oldalon a részletes leírást a személyi edzésekről.
Amennyiben kérdésed van, vagy időpontot szeretnél egyeztetni, kérlek keress az alábbi elérhetőségek valamelyikén.
Békássy Csaba – Csabi mester
csabimester@csabimester.hu | |
/csabimestercoach | |
+36-20-349-3822 |