Túl a 100-on (és már a 125-ön is)

„Na persze ez nem a súlyom, habár már egyszer életemben alulról súroltam a 100 kilót, de amikor 99-nél járt a mérleg ijedtemben leugrottam róla.” 🙂

Bogár Gábor beszámolója másfél év és 125 edzés után…

Kiskorom óta sportrajongó vagyok, mozgás nélkül el sem tudnám képzelni a napjaimat, 20 évig teniszeztem hobbi szinten, heti rendszerességgel.

Próbálkoztam a kézilabdával is, egy szezont játszottam megye III-ban, dobott gól nélkül, én voltam a lehető legrosszabb kombináció: az ügyetlen és szorgalmas, de az edzéseket nagyon szerettem.

A tenisz kapcsán kiegészítő edzésként és állóképesség növelés miatt kezdtem el személyi edzésekre járni. Több edzővel is dolgoztam, volt akivel kevesebb ideig, volt akivel szerencsére hosszasan.

Az edzőválasztás olyan mint az autóvásárlás.
Leírás alapján elolvasod a paramétereket, figyelembe veszed, hogy milyen messze van, mik az extrák (vagy lányok kedvéért: milyen színű), jó eséllyel kipróbálod.
És rengeteg Trabant hirdeti magáról, hogy Mercedes.

CsabiMestert egy barátom ajánlotta – megbízható fajta barátom, akinek az ízlésére bátran hagyatkozom – hittem neki és köszönöm, hogy bemutatott minket egymásnak 2017 szeptemberében. Éppen akkor szerettem volna egy trénerrel dolgozni, mert a korábbi edzőm épp gyereknevelésbe kezdett és egy évig pótolhatatlannak hittem.

„Kicsit”* elhanyagoltam magam akkoriban (*magunkkal szemben mindig elnézőbbek vagyunk), fizikailag és szellemileg is. 85 kiló voltam (elfogadottnál magasabb zsírtaralommal), gyenge egóval, és persze néhány kellemetlen tapasztalattal a Trabantos edzők után.

Nagyon vártam a közös munkát, és mivel már volt referenciám, éreztem, hogy végre jó helyre kerülök. CsabiMester kezdésnek feltérképezte a mozgásom erősségeit és gyengeségeit, erre neki megvannak a speciális módszerei, mérnök végzettségű és gyerekkora óta Taekwondozik, és ezeket nem fél használni. Nincs ezen mit tovább részletezni, műhelytitok.

A kezdeti felmérés az FMS – Funkcionális Mozgásminta Szűrés volt, és valóban – a mérnöki múltamat valóban nem tagadhatom… 🙂 -Csabi-

Személyre szabott feladatokkal elsőként a törzsizmok megerősítésével kezdtük, mert fontos a helyes testtartás. Amikor 20 éves voltam ezzel nem foglalkoztam, minden izomlázam vagy húzódásom egy alvás után elmúlt másnapra, nem úgy mint most 38 felett. Nekem már ez is szempont.

Ez volt a kevésbé látványos része a fejlődésemnek, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az alapok mennyire fontosak. Aztán azt vettem észre, hogy egyre nehezebb súlyzókat cipelek, egyre nagyobb szériában csinálom a gyakorlatokat. És aztán jött a látványos része a változásomnak.

Ehhez persze szükség volt arra is, hogy Encivel beszélgessek a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságáról, hogy összehangba kerüljön az edzésmunka és az evés (ami azért ott van a Top 5 hobbim között).

Koplalni nem lehet, mert akkor nem lesz veled az erő. Nem akarok a konkurenciának reklámot csinálni, de Enci és CsabiMester közös munkája, vetekszik a Norbiékkal. Szépségben persze magasan verik őket. 😀

Az edzések során összeismerkedtem a többi tanítvánnyal/edzőtárssal is. Fergeteges a csapat, pedig ez nem is csapatsport, mégis összetartozunk. Akik előttem voltak velük óra előtt, akik utánam jöttek velük óra után váltottunk pár szót és megbeszéltük, hogy a Mester mennyire volt jókedvében a feladatsor összeállításakor.

Például egy borúsabb napon a Fővárosi Állatkert komplett állatarzenálja megjelenik a gyakorlatsorban: tigris, medve, gorilla, béka, fóka és ezek ráadásul tolatni is tudnak. 😀

Vagy ott van a Manmaker gyakorlat.
Állítólag ez egy nagyon jó és összetett gyakorlat, szinte minden izomcsoportot átmozgat. Aki már találkozott vele az tudja, aki nem, az meg ne kérdezze, és várja meg míg sor kerül rá, de akkor is inkább meneküljön.
Meggyőződésem, hogy akkor van Manmaker, ha CsabiMesternek kevés ideje van készülni.
Ismerek olyat aki inkább fogat húzatni ment minthogy Manmaker-ezni kelljen. 🙂
Havonta egyszer azért megcsinálom, így 100 edzés után már 2x10kg kézisúllyal, mert a Mester esküszik rá.

Szóval így, a 125. edzés után már állíthatom, a közös munka meghozta az eredményt, olyat amit nem is képzeltem:

71 kg vagyok,
az állóképességem rengeteget fejlődött,
tudok húzódzkodni, (ez korábban nem ment),
sokkal jobb a testtartásom, ami az egész napos ülő munka miatt korábban eléggé elhanyagolódott,
mindezeken túl kitűnően érzem magam.

Megtanultam az SMR (masszás) henger használatát – kétszer is elmentem CsabiMester oktatására.

Van az edzőteremben egy hatalmas poszter, amin ez a Dwayne Johnson idézet van:

„Success isn’t always about greatness. It’s about consistency.”

(Szabad fordításban: A siker nem mindig a nagyságról szól. Sokkal inkább a következetességről szól.)

Ezzel mostanra teljességgel egyet értek.

Elkezdeni nehéz volt, de nem az edzést, hanem megtalálni a megfelelőt, ami az elvárásaimnak megfelel.

Visszagondolva az első órákra, amikor bemész egy ismeretlen edzőterembe, ahol ismeretlenek az emberek, ismeretlenek a feladatok….nem egyszerű…de erre Csabi Mester egyik legjobb mondását idézem:

„Mindig van egy első alkalom!” 🙂

-Bogár Gábor-

Én annyival egészíteném ki Gábor beszámolóját, hogy az ő kitartása, és következetessége a legjobb példa más vendégeim, tanítványaim számára is – hiszen semmi extrát nem kellett tennie ezekért az eredményekért, „mindössze” rendszeresen, következetesen elvégeznie az edzésmunkáját, és odafigyelnie az étkezésére.

Ennyi. Semmilyen csodapirulát nem kellett bevennie, semmilyen brutális diétát nem kellett végigcsinálnia. Heti két edzés mindig, minden héten, plusz a kirándulások a hétvégéken, mindezt ésszerű táplálkozással, és az eredmény belülről érezhető, kívülről pedig látható.

A csapat fergeteges mibenléte pedig nagy mértékben köszönhető Gábornak is, mivel mindig kedvesen lelkesíti a többieket, mindig van két jó szava mindenkihez, és még közös Zen Power TKD – Enitime – Csabi mester csapatépítő programjainkon is mindig az élen jár (mondjuk például kincskeresésben). 🙂